Egyik reggel valamit szomszéd megismerési kedvemben ébredtem. Persze előbb le kellett tudjam a munkát, ami hamar is ment viszonylag. Utána ebédelni indultam az étterembe, de helyette kértem egy Rigó Jancsi tortát becsomagolva.
Étteremből a lakósor felé vettem az irányt. Az első szimpatikusnak tűnő házba kopogtattam be. Csak remélni tudtam, hogy nővel lesz dolgom, bár az édességgel még sosem lőttem mellé. Bár mikor kinyitották az ajtót majdnem kiestem a cipőmből. Én készülök egy nővel szembenézni, erre megjelenik úgy derék magasságban egy fiú. Hát köszönöm szépen.
Elmagyaráztam, hogy mi a teendő a dobozzal ha kedve támad mégis enni ebből a finomságból, majd a kedves mama számára firkantottam pár szót egy cetlire amit áll adnia. Csak annyi, hogy nem valami terrorista szerzet vagyok, csak egy szomszéd leszek. És szívesen megismerném a drága hölgyet. Aztán távoztam. Valahogy nem a gyerekfelvigyázói cipőmet vettel fel reggel. Amúgy is jobban értek a lányokhoz, mint a fiúkhoz. Innen elindulva tettem egy nagyobb sétát majd vissza a minisztériumba. Mindig elvagyok maradva azokkal az átkozott papír munkákkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése